Febr. 20-án a temesvári RMDSZ székházában oktatási tanácskozásra került sor, amelyen a jelenlevők ? Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök, Balaton Zoltán és Halász Ferenc alelnökök, Erdei Ildikó és Kovács Ildikó oktatási kérdésekkel megbízott TKT-tagok, Bodó Barna és Dukász Péter önkormányzati tanácstagok, Hozó Éva, Szász Enikő, valamint Kis Ferenc tanfelügyelő ? számbavették a szórványhelyzet sajátosságaiból eredő legsúlyosabb és legégetőbb problémákat, majd megvitatták az anyanyelvi oktatással kapcsolatos különböző pályázati lehetőségeket és véglegesítették az első félév akcióprogramját, melynek súlypontja az "Élő kapcsolat" akció a beiskolázás előtt álló magyar gyermekek számbavételére és családjaikkal való közvetlen kapcsolat kialakítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./
1998. január 14.
A kolozsvári Puck Bábszínház fénykora a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján volt. Azután sorozatos támadások indultak az intézmény ellen, Kovács Ildikó igazgatót nyugdíjazták. Az akkori tagság fokozatosan szétszóródott, van, aki Melbourne-be, van aki Stockholmba ment, vagy a Házsongárdi temetőben nyugszik. Jelenleg a pályakezdő fiatalok nehezen illeszkednek be, elsősorban az alacsony fizetés miatt. Csortán Márton kolozsvári bábszínész elmondta: Erdélyben csaknem 5000 olyan kultúrház van, amelyhez a magyarságnak van valami köze. Ezek közül 1000 van romos állapotban. Be kell látni, hangsúlyozta, ha szükség van magyar kultúrára, akkor tenni is kell érte. Nagyrészt a mai magyar közösségtől függ, hogy mikor ér véget Erdély története. /Kisebbségi kultúránk sorsáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./
1999. augusztus 4.
Torockóban, a Tóbiás-házban Kovács Ildikó megszervezte a VI. alkotótábort. Torockó történelméről, az itt lakók viseletéről volt szó. A tábor ideje alatt a múzeum helyet adott annak a gyermekrajz-kiállításnak, amelyen 5 év válogatott munkáit mutatták be. A táborozók szorgalmasan rajzoltak, az utolsó napon kiállították ki a "termést". /(horváth): A VI. torockói alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
1999. szeptember 21.
Szilágyi Regina tavaly végzett Kolozsváron a teatrológia szakon. Elhatározta, hogy Szatmárnémetiben, ahol nincs állandó bábszínháztársulat, megpróbálok szervezni egyet. ezelőtt Kovács Ildikó neves bábos szakember hathetes tanfolyam keretében beavatta őt és nyolc társát a bábszínház világába. Megalakította a szatmári Brighella Bábszínházat, amelynek művészeti vezetője lett. A napokban Kolozsváron sikerrel bemutatkoztak. A társulat legnagyobb gondja, hogy mivel amatőrök, nincs fizetésük. A Brighella Bábszínház a Márk Alapítvány égisze alatt működik. Ez utóbbi 1994-ben jött létre, és fő tevékenysége a gyerekek szabadidejének megszervezése. /Szabó Csaba: Regina gyermekszínháza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2000. január 20.
A magyarság megmaradásáról, ittmaradásáról szólt az Aradon, az Állami Színházban megrendezett Most és mindörökké című zenés műsor. Összeállítói, kigondolói évek óta lelkes közönségszervezők, nevezetesen Khell Levente és Jolán tanító házaspár, Homolka Ervin sportedző és Kovács Ildikó tanár. A 119 szereplőt felvonultató előadáson Arad és Arad megye magyar közművelődési egyesületei léptek fel: a Bóbita gyermektáncház, a Harmónia modern tánccsoport, a pécskai Búzavirág néptánc együttes, a Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis gyermekkórus, a Vox Angelicus vonósnégyes, a Gyertyaláng drámajáték csoport, a Csíky Gergely Líceum egykori és mostani tanítványai. A Magyar Mise és István, a király zenei motívumai mellett a műsorban felvillantak a magyar történelem századai. /Matekovitsné Kórodi Mária, az EMKE Arad megyei elnöke, Arad: Most és mindörökké: "A múltat is teremteni kell" (Illyés Gyula) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2000. április 12.
Szatmárnémetiben megnyílt a Brighella Bábszínház: Művészeti vezetője Szilágyi Regina, aki egy éve végzett a kolozsvári színiszakon, a dramaturgián. Diplomadolgozatának témája: A gyermekszínház helyzete Erdélyben, 1998-ban. Az elmúlt tíz évben nem nőtt, hanem csökkent a gyermekdarabok bemutatóinak száma, állapította meg dolgozatában. A bábszínház három termet kapott, egyelőre díjmentes használatra. Maga a Brighella együttes már 1998-ban megalakult. Az európai hírű kolozsvári bábrendező, a ma 74 éves Kovács Ildikó tanította be a szatmári bábos csapatot, melynek ma hét tagja van. A bábszínház beindításához nagy segítséget adtak a szatmári színészek s az Északi Színház egész magyar társulata. Szilágyi Regina utólag belátta, hogy jobb lett volna magyar nevet adni a bábszínháznak. /Sike Lajos: "Most már van egy bábszínházunk a Petőfi utca 1. szám alatt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2000. szeptember 23.
A Homo Ludens Alapítvány második alkalommal szervezte meg szeptember 15-17 között a Romániai Magyar Bábostalálkozót Kolozsváron. Kilenc társulat lépett fel. A rendezvény házigazdái bemutatóval készültek a Bábostalálkozóra. A két bábos - Balló Zsuzsa és Vincze László - játéka mutatta a hivatásos bábszínész sokéves tapasztalatát. Kovács Ildikó elismert bábszínházi rendező szakmai hozzáértése növelte a sikert. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábcsoportja. Esténként, az előadások után tartották a társulatok megbeszélését. A résztvevők közül három társulat állami költségvetésből tartja fenn magát: a marosvásárhelyi Ariel, a nagyváradi Arcadia valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtársulata. A független - alapítványi, kft. vagy más háttérrel működő- bábszínházak alapítói az állami társulatokból kivált bábosok. Az állami társulatoktól sokan magyarországi társulatokhoz szerződnek. Van, aki csak egy évadra távozik, vissza azonban már nem jön. Hivatásos bábosképzés magyar nyelven Romániában nem létezik, az egymás nyomába lépő generációk egymástól tanulják a szakmát. - Az előadások változatosak voltak, sikere volt a temesvári Megyesi Lábadi Éva egyszemélyes pantomim játékának. /Szabó Attila: II. Romániai Magyar Bábostalálkozó - Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. október 11.
A Nyugati Jelen biztosított helyet a PHOENIX, az Aradi Magyar Diákszövetség havi megjelenésű lapja első számának. Megmozdult valami Aradon, megalakították az Aradi Magyar Diákszövetséget /AMDSZ/. Először is székház kellett, melynek ingyenes bérbeadását megköszönték Kovács Ildikó tanárnőnek. Egy lelkes csapat a poros raktárat rendbehozta, kimeszelte. /Gondolatok a székházról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11., Phoenix. Az Aradi Magyar Diákszövetség havi megjelenésű lapja. 1. szám/ Az AMDSZ elnöke Popa Armand, alelnöke Nagy Tamás. A Phoenix főszerkesztője Pataki Róbert.
2001. február 10.
Febr. 8-án Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a belvárosi református egyházközség nőszövetsége szerezésében a református templom Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti termében Verdi-emlékelőadást tartottak. Az előadó, a temesvári rádió magyar adásából jól ismert Ohánovics Miklós egyetemi tanár, a zenei rovat szerkesztője volt, aki a technika segítségével világhírű művészek előadásában Verdi-muzsikával illusztrálta mondandóját. A házigazda, Kovács Ildikó és dr. Matekovits György beköszöntője után a zsúfolt terem vastapssal köszöntötte Wittmann Cecília ny. zenetanárnőt, születésnapja alkalmából. Az ő nevéhez fűződik Temesváron a magyar nyelvű karéneklés országos hírű sikere. Ezután a Bartók Béla Vegyeskar Elekes András vezetésével megszólaltatta Verdi Nabucco című operájából a rabszolgák kórusát. /(Sipos): Ajándékműsor telt ház előtt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2001. augusztus 23.
Július elsejétől új igazgatója van a Puck Bábszínháznak /Kolozsvár/, Traian Savinescu személyében. Mint ismeretes, városunk bábszínháza egy magyar és egy román tagozattal rendelkezik, mindegyik egy-egy társulatvezetővel, őket koordinálja a meghirdetett állást frissen elnyert igazgató. Az igazgató hangsúlyozta, hogy reformtervei mindkét tagozatra és azonos mértékben érvényesek. A színészek képzésére vonatkozó egyik terv már meg is valósult: sikerült meggyőzni és leszerződtetni Kovács Ildikó rendezőnőt több darab színpadra állítására. A híres rendezőnővel való együttműködés nagymértékben hozzájárul majd a színészek szakmai képzéséhez. A társulat mindkét tagozata egy-egy előadással Budapestre utazik, ahol a Kolibri fesztiválon vesznek részt. A román társulattal Madách Imre Az ember tragédiája című darabját szeretnék színpadra állítani bábszínházi változatban, szintén Kovács Ildikó rendezésében. /Köllő Katalin: Puck bábszínház Új évad, új igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2001. november 10.
Kovács Ildikó rendező, a bábszínház Nagyasszonya újra dolgozik a kolozsvári bábszínházban, ahonnan jó néhány éve hiányzott. 1984-ben ugyanis a bábszínház akkori igazgatónője nyugdíjaztatta Kovács Ildikót, aki már rendezett az ország tizenegy bábszínházánál, és Magyarországon is hétnél. Az új román igazgató azután felkérte Kovács Ildikót, rendezzen újra. Kovács Ildikó közben ír egy könyvet, melyet a Színháztudományi Intézet rendelt meg. Az a címe, hogy Játék és Mágia, ebben kifejtette gondolatait a játékról. Csak az lesz jó bábos, aki még tud játszani, ezért van olyan kevés bábos a világon, jegyezte meg. Kovács Ildikó elmondta még, hogy életrajzának a címe: Csak! "Csak" magyarnak születtem Romániában, "csak" női rendező lettem, "csak" párton kívüli voltam egy pártállamban, "csak" elvált asszony, "csak" autodidakta rendező, és "csak" egyedül neveltem a gyermekemet." /Köllő Katalin: A nagy játékos. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. december 7.
Játsszunk bábszínházat! címmel dec. 8-án Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban óvónők találkozhatnak Kovács Ildikó kiváló szakemberrel, a bábszínház Micimackó című előadásának rendezőjével. A tanfolyamot a Gál Kelemen Oktatási Központ szervezi. /Szőcs Judit központvezető: Óvónők évközi továbbképzése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2002. február 18.
Huszonöt évvel ezelőtt, 1977-ben született meg a kolozsvári táncház. Febr. 16-án erre az alkalomra, valamint a 25 év történetére emlékeztek. A kerekasztal-megbeszélésen felelevenítették a táncházhoz fűződő emlékeket. Az önkényuralom nem nézte jó szemmel mindezt, ezért került sor a működő táncház 1985-ös felszámolására. Meghatározó szerepet játszottak a táncházban Könczei Ádám, aki a táncház mozgalom egyik szülőatyja, Kallós Zoltán, Kovács Ildikó, a bábszínház főrendezője, a Zakariás-testvérek, akik tanították a táncokat, vagy Demény Piroska. A megemlékezés népzenekoncerttel folytatódott, amelyen felléptek a Bodzafa, az Ördögszekér, a Regősök, a Tarisznyás, az Üsztürű, valamint a házigazda Zurboló Táncegyüttes tagjai. Az eltelt 25 év története pedig részletesebben kibontakozik a Művelődés folyóirat februári számában, amely teljes egészében a kolozsvári táncház születésnapjához kötődik. /Köllő Katalin: 25 éves születésnapját ünnepelte a kolozsvári táncház. Dallal, tánccal a diktatúra ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2002. március 15.
A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2002. szeptember 19.
Megelégelték egy éve kinevezett igazgatójuk visszaéléseit a kolozsvári Puck Bábszínház alkalmazottai, akik a Kolozs megyei tanácshoz eljuttatott beadványukban Traian Savinescu menesztését kérik. A beadvány szerint az intézmény vezetője egy év alatt a csőd szélére sodorta a bábszínházat, önkényeskedő vezetése következtében elfogadhatatlanul lesüllyedt a művészi színvonal. Előadások betiltása, nem megfelelő műsorpolitika, be nem tartott pénzügyi ígéretek, visszaélés, megalázás, zsarolás - ez csak töredéke annak a "vádiratnak", amelyet a kolozsvári Puck Bábszínház igazgatója ellen az alkalmazottak megfogalmaztak. Az igazgató mellőzi a bábszínháznál évek óta dolgozó - és a bábosszakma által nemzetközileg elismert - színészeket, rendezőket, helyettük tapasztalatlan bedolgozó munkatársakkal működik. A mellőzöttek közé sorolható Kovács Ildikó rendező, akinek koncepcióját figyelmen kívül hagyva az igazgató maga döntött a Micimackó szereposztását illetően. Az igazgató a román és a magyar tagozatvezetőt leváltotta. "A bábszínház magyar tagozatának jelenleg vezetője sincs, és még két színészre szükség lenne" - állítja György László, az egyik elbocsátott színész, hozzátéve, hogy a bábszínház rossz anyagi helyzete ellenére a Magyarországról kapott mintegy 800 ezer forintos támogatást sem használták fel, és emiatt nagy az esélye, hogy visszavonják. György László elbocsátása miatt a bírósághoz fordult jogorvoslatért, és igazat adtak neki. /Lázár Lehel: Menesztenék a Puck igazgatóját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2002. december 6.
Amatőrként is lehet bábelőadásokat összehozni, de bábszínházat fenntartani csak profi szinten érdemes - szögezte le Szilágyi Regina, a Brighella Bábszínház lelkes vezetője (aki a kolozsvári színművészeti főiskolán végzett, dramaturgia szakon). A Brighella Bábszínház a Marco Kulturális Alapítvány keretén belül alakult, 1998-ban, és a bábjátszás "nagyasszonya", a kolozsvári Kovács Ildikó készítette fel a csapatot. Az első Erdélyi Magyar Bábfesztiválon már ismert együttesként léptek fel. Részt vettek az erdélyi Bábos Céh megalapításában, amelyben 7 csoport van még. Ezt követte egy nagy előrelépés: a 2000-2001-es színiévadban az akkori társulatigazgató, Parászka Miklós "befogadta" a bábosokat, és így a színház kötelékében dolgozhattak tovább. Majdnem minden erdélyi színház keretében működik profi bábszínház. Szatmárnémetiben ez egyetlen évadig tartott. Miután a színház a megyei tanács hatáskörébe került, a keretet szűkíteni kellett, és a bábosokat leépítették. Ismét fizetés nélkül maradtak. Talaj nincs a lábuk alatt, de megvan a bábszínház, az alapítvány támogatása, folyamatosan pályáznak. A társulat arra vár, hogy a színház ismét befogadja tagjait. /(benedek): Kiemelt helyet érdemelnének, ám a perifériára szorulnak. Brighella Bábszínház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./
2003. szeptember 8.
A díjkiosztó gálával és az azt követő Bozsik Yvette Társulat Lakodalom című táncszínházi előadásával ért véget szept. 7-én Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A Kollokvium Nagydíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A csoda című előadása nyerte el. Előadásdíjat kapott a kolozsvári Állami Magyar Színház Slawomir Mrozek Károly című produkciója, az ebben szereplő Bíró József pedig elnyerte a legjobb férfialakítási díjat. A Muskátli Vendéglő által felajánlott különdíjat a kiemelkedő együttes játékért a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Két nő közt című előadása kapta. A legjobb női alakítás díját Márkó Eszter tudhatja magáénak, és Életműdíjjal tüntették ki Kovács Ildikó rendezőnőt. /Köllő Katalin: A kolozsváriak nyerték a Kollokvium Előadásdíját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2004. június 10.
Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2004. szeptember 9.
Problémákkal kezdi az évadot a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. Varga Ibolya rendező, a bábszínház szakszervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, amellett, hogy díszletgondokkal küszködnek, a Puck Bábszínház igazgatója, Traian Savinescu folyamatosan megnehezíti a magyar társulat munkáját. Az előadások díszleteit a szabad ég alatt tárolják. A meghirdetett sajtótájékoztatót Traian Savinescu kitiltotta a bábszínház épületéből, emiatt azt az udvaron kellett megtartani. Elmondta, a színház körül nincsenek problémák, „ezek csupán a Varga Ibolya személyes gondjai.” A magyar társulat szerint Traian Savinescu nem engedi meg, hogy a közönség által igényelt darabokat játsszák, sőt a hazai és a külföldi fesztiválokon szereplő darabokat is meghatározza. Az évadtervre Kovács István művészeti vezető tesz ajánlatot, amelyet Savinescu rendszerint nem fogad el. A művészeti tanácsot nem hívja össze. A Ludas Matyi, a Csipike nem kerülhet műsorra, ehelyett román népmeséket kell rendezniük. A társulat szerint sok neves rendezővel, köztük Kovács Ildikóval, Szabó Zsuzsával a kiszolgáltatott helyzet miatt romlott meg a viszony. /Áldatlan bábos állapotok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Csortán Márton és Demeter Ferenc, a tagozat két színésze is megszólalt a társulat nevében. Csortán véleménye szerint a megyei tanács meg akarja szüntetni a magyar társulatot. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke elmondta: tudomásuk van a konfliktusról. /Köllő Katalin: Bábszínház: az igazgató menesztését kéri a magyar tagozat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2005. szeptember 19.
Kolozsváron Puck Bábszínház magyar tagozatának idei első bemutatóját, az Ördögverő barátok című előadást szeptember 17-én láthatta a közönség. Kovács Ildikó rendező elmondta, minden európai nemzet bábtörténete számon tartja vásári játékainak bábhőseit. /Ketesdy Beáta: Ördögverők Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 30.
A Szabadság szeptember 27-i számában Kérdések, avagy mikor nézünk szembe önmagunkkal? címmel cicerói kérdés-sorozat jelent meg Hatházi András tollából. László Bakk Anikó csak azt kérdezi meg, a bábos találkozóra miért nem hívták meg a kolozsvári Kovács Ildikó rendezőt, a bábos szakma fénypontját? /László Bakk Anikó: Appendix. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2005. október 1.
Kovács Ildikó kitűnő bábszínházi rendező is hozzászólt a vitához. A bábszínház mágikus művészet, a néző szemeláttára történő csoda. Az évente megrendezésre kerülő romániai magyar bábszínházak fesztiválja Vincze László kezdeményezése, szervezése. A nagyszerű megvalósítás, célja a találkozás, számbavétel, tapasztalatcsere. A találkozók szükségesek, minden pozitívumaival, hibáival együtt, szögezte le Kovács Ildikó. Amíg a bábos találkozókra nem jönnek el a színházak igazgatói, a főiskola vezetői, a kultúra hivatalos képviselői, addig kevés remény van a találkozóra. /Kovács Ildikó: Polémia helyett ... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2006. február 3.
Február elsején a Maros Művészegyüttes lépett fel Nagyenyeden, a múlt év decemberében Marosvásárhelyen bemutatott új műsorával. Újdonság volt a sok tematikus tánc, valamint a táncok közé iktatott „állóképek” sorozata. A műsor összeállítása, valamint a koreográfia Varga János munkája, a zenét Moldován H. István és Rossa László írta, tánckarvezetők Kovács Ildikó és Füzesi Albert. Az együttes új műsorát már több helyen bemutatta, például Aranyosgyéresen, Tordán és Dicsőszentmártonban. Szeretnének eljutni Erdély minden fontosabb vidékére, és lehetőleg Magyarországra is. /Bakó Botond: A Maros Művészegyüttes Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. február 11.
Az idei év első közös rendezvényét tartotta az Ormós Zsigmond Társaság és a Református Nőszövetség Temesváron. W. A. Mozart születése 250. évfordulója alkalmából szervezett műsoruk számos érdeklődőt vonzott. A hallgatóságot a szervezők részéről Kovács Ildikó és dr. Matekovits György köszöntötték, a házigazda Bányai Ferenc református lelkész volt. Ohanovics Miklós tanár tartott előadást Mozartról. Évek óta közkedvelt sorozatában ő gondoskodik arról, hogy a zene világnagyságait megismerje a közösség. Tóth Flóra tanárnő játszotta el zongorán Mozart első jegyzett kompozícióját. A Bartók Béla Énekkar a kétszólamú Ave Mariát adta elő, Gáspár Mária karnagy vezényletével. /(Sz. I.): Zenés rendezvény a gyülekezeti teremben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./
2006. június 3.
Június 1-jén a kolozsvári Puck Bábszínházban gyermeknap alkalmából a Micimackó című előadást mutatták be. Kovács Ildikó rendező bábelőadása lekötötte a gyerekek figyelmét. /D. I.: Micimackó és barátai a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2006. december 12.
Nyolc éve alakult a szatmárnémeti Brighella Bábcsoport. Rendszeres bábelőadásokat azonban csak néhány éve tartanak Szatmárnémetiben, ahol megalakulása óta a bábtársulatnak sok akadályt kellett legyűrnie. A Brighella társulat létrehozását nyolc évvel ezelőtt Valdráf Erzsébet, a Márkó Alapítvány vezetője kezdeményezte. 1998 őszén sikerült meghívniuk Kovács Ildikót, a neves kolozsvári bábrendezőt, aki az alapítvány pinceklubjában vitte színre az első előadást. Abban az évben végezte dramaturgiai tanulmányait Szilágyi Regina, a társulat jelenlegi vezetője, aki csatlakozott az induló bábtársulathoz. Két év után a színház segédszínészként alkalmazta a bábszínészeket. Ez azonban rövid ideig tartott: a segédszínészi állásokat felszámolták, a társulat pedig szétszéledt. Szilágyi Regina felvállalta az újjászervezést. 2003-ban a megyei tanács négy bábos állást hagyott jóvá. Ettől kezdve a bábszínház is szerves része lett a szatmári színház Harag György Társulatának. A bábcsoport saját “székházat” is kapott, beköltözhetett a színházépület egyik emeleti helyiségébe. /A pincéből léptek színpadra. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2007. július 2.
Befejeződött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. A díjazottak a következők. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díját, a kisvárdai fesztivál fődíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című komédiája nyerte, a szakmai zsűri szerint ez volt a legjobb előadás. A szakmai zsűri úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap díját megosztja két előadás között, a két nyertes a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Yvonne burgundi hercegnő című tragi-groteszk komédiája és a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása. A szakmai zsűri döntése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió nyerte el az Alvajáró románc című zenés, színpadi játék együttes teljesítményéért. A szakmai zsűri két színészi fődíjat osztott ki, melyet az Yvonne burgundi hercegnő című előadásában nyújtott játékáért Nagy Dorottya, a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című musicaljében nyújtott alakításáért pedig Fülöp Zoltán nyert elvehette át. A közönségzsűri döntése alapján Kisvárda város közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a bábművészet terén végzett, több mint öt évtizedes, nemzetközi hírű alkotómunkájáért Életmű díjat adományozott Kovács Ildikó rendezőnek, és több évtizedes színházi munkássága elismeréseképpen Kincses Elemér rendezőnek. A Duna Televízió különdíját, hogy portréfilmet készít a Kézjegy című sorozatban a szakmai zsűri által legjobbnak tartott színészről, Karna Margit nyerte. A szakmai zsűri döntése alapján dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásának a fesztivál mezőnyéből kiemelkedő díszletéért Bartha József kapta. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díjait – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Különös történet című előadásában nyújtott egyéni teljesítményéért Nagy Csongor Zsolt kapta; – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne burgundi hercegnő, illetve a Tompa Miklós Társulat és a Yorrick Stúdió Alvajáró románc című előadásában nyújtott énekes, táncos, színészi teljesítményéért Szabadi Nóra kapta; – a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tangó előadásában és a Szabadkai Népszínház Molière előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Karna Margit vehette át; – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásában nyújtott átütő erejű játékáért Pálffy Tibor kapta; – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott megható és mulatságos alakításáért Panek Kati kapta. A Várda Drink Zrt. díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott zongoraszólójáért a szakmai zsűri Bogdán Zsoltnak ítélte. A Kisvárdai Lapok Szerkesztősége által felajánlott díjat Karna Margit színművésznő kapta. /A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2007. szeptember 7.
Kovács Ildikó bábrendező /sz. Sepsiszentgyörgy, 1927/ Kolozsváron koreográfiát tanult. 1949-ben szegődött a kolozsvári Bábszínházhoz, ahol három évi marosvásárhelyi megszakítás után, nyugdíjazásáig dolgozott. Számos bábdarabot és nagyszínházi előadást rendezett. Kisvárdán a Határon Túli Színházak Fesztiválján ez évben életműdíjat kapott. Kovács Ildikó 1951-ben vett részt Bukarestben az első szervezett bábszínházi képzésen, és a következő években már rendezett is. Létrehozta a kolozsvári MIM7 pantomimcsoportot. Évekig tartó tanulás, önfejlesztés eredményeként valódi profi-csapattá váltak. Közben pedig nemzedékek nőttek fel a kolozsvári Király utcai bábszínház paravánja előtt. A Kolozsváron eltöltött közel harminc év alatt az anderseni és hoffmanni klasszikus gyermekmeséktől a népmese-feldolgozásokig, a magyar irodalom klasszikusaitól Petőfitől, a móriczi Állatmeséktől Tamási Áronig és Weöres Sándorig, no, meg Micimackóig sok mindent játszottak. 1990-ig itthon nem rendezhetett, de rendezett Magyarországon hét színházban, beleértve a budapesti Állami Bábszínházat. Kovács Ildikónak emellett elméleti munkássága is jelentős, a bábművészetről cikkeket, tanulmányokat írt, könyvet ír a színész-báb-ember, illetve gyermek viszonyáról. A szakmabeliek Kovács Ildikót az erdélyi bábművészet iskolateremtő egyéniségeként tartják számon, munkásságát számos díjjal ismerték el. /Jakab Márta: A beszélő kéz. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2007. szeptember 15.
Elkezdte évadát a marosvásárhelyi Ariel Színház, a bábszínház. Barabás Olga rendező beszélt a magyar tagozat közelgő előadásairól. Az elmúlt évadban színpadra állították a Zurinka című gyerekelőadást, amellyel Marosvásárhelyen nem léptek fel, csak turnéztak vele. Idéntől látható lesz ez a roma folklórra épült produkció. A Vitéz szabócska tulajdonképpen egy Grimm-mese, a bemutatója ősszel lesz. A csizmás kandúrból bábmusical készül. Felújítják az Óz, a csodák csodáját. És műsoron tartják a Mirkó királyfit. Októberben újra megszervezik a szokásos miniévadot. December 5-én Kovács Ildikó rendező nyolcvanadik születésnapját ünnepli a kolozsvári bábszínház, a marosvásárhelyiek is felköszöntik a Pinocchióval, amelyet néhány évvel ezelőtt ő rendezett. Barabás Olga örömmel újságolta el, hogy a társulathoz jöttek azok közül, akik a vásárhelyi színművészetin létrehozott bábszakon befejezték tanulmányaikat. /Nagy Botond: A bábmusical idénre várható. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2007. december 5.
A lap munkatársa öt évvel ezelőtt készített Kovács Ildikóval születésnapi beszélgetést, akkor nagy örömmel tapasztalta, hogy 75. születésnapján is még mindig a játék heve tartja izgalomban, olyan meggyőző hittel tudott beszélni a bábszínházról, hogy magával ragadta hallgatóját. Kiragadott egy gondolatot az akkori interjúból: „Sokaknak még ma is úgy tűnik, hogy csak bábszínház, de számomra a teljességet jelentette. Minden benne volt, ami engem izgatott. A képzőművészettől a mozgásig, az irodalomtól a játékig, a humorig, a groteszkig, a fantázia szabadságáig”. Szerencsés embernek mondhatja magát, gondolná az ember. /Köllő Kata: Kovács Ildikó születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
